2018. november 30.

Kárpát–medencei Gyümölcsészeti Találkozó Drávafokon

A hagyományoknak megfelelően idén is a drávafoki Fodor-kúriában került megrendezésre a gyümölcsészeti találkozó, melynek résztvevői ezúttal nem csupán a hálózat tagjai közül kerültek ki. Nem véletlenül, mert a november 24-25-én zajló esemény központi kérdése az volt, hogy milyen pontokon érintkezik a permakultúra, az agrárerdészet és az alkalmazkodó gyümölcsészet, és mely területeken vannak együttműködési lehetőségek néhány égető kérdés megválaszolásában.

A közös gondolkodást – melynek közös nevezője a FA volt – szombat délelőtt egy-egy előadás alapozta meg.  Nagyon jó üzenet volt számunkra, hogy a permakultúrás hálózat tagjai már az előadást is csapatmunkában prezentálták, az elméleti vonatkozásokat gazdagon alátámasztva gyakorlati példákkal. (A „válogatott” tagjai voltak: Baji Béla Tápiószeléről, Kardos Etelka és Kispitye Attila Nagyszékelyből, Kulcsár Balázs a vértesacsai Valaha Tanyáról és Szalai Zita a SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek  Tanszékéről).

A második témában két előadást hallhattunk: Honfy Veronika (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) az agrárerdészet francia és hazai gyakorlatát tekintette át, megismertetve a klímánkon alkalmazott agrárerdészeti gazdálkodási típusokat. Ezután Dr. Borovics Attila (intézetigazgató, NAIK) tartott gondolatébresztő előadást a NAIK klímaváltozással kapcsolatos kutatásainak eredményeiből és a klímaváltozáshoz igazodó erdőmegújítási és  -telepítési javaslatairól.
Az alkalmazkodó gyümölcsészet rendszerét Lantos Tamás (Ormánság Alapítvány) mutatta be, kiemelve a közösségek meghatározó szerepét, és a fenntartható vízgazdálkodás szükségességét.

A hűvös, esőre álló idő sem riasztotta vissza a résztvevőket a délutáni látó úttól, melynek keretében a gazda vezetésével kaptunk beavatást az alkalmazkodó gyümölcsészet elveinek gyakorlati alkalmazásába Lantos Tamásék gyümölcsösében.

A sokak által várt, elmaradhatatlan gyümölcsmustrán több tucat fajta és változat kóstolására volt lehetőség, annak ellenére, hogy idén az erdélyi és zalai gyümölcsök hiányoztak a kínálatból.

A maximális időkihasználás jegyében este még szántunk időt a délelőtti előadások megbeszélésére és egy új – a gyümölcsészet és permakultúra gyakorlatához és igényeihez igazított – művelési ág meghatározására.  Az est fénypontja azonban Dr. Pottyondy Ákos előadása volt a pannonhalmi bencés gyógynövénykertről, az ősgyümölcsösről, a fajtamegőrzési terveikről és
a világörökségről, s  mindezt történelmi távlatba helyezve.

Vasárnap délelőttre is maradt csemege: Márkuly István akkreditált permakultúra oktató és közösségfejlesztő helyezte más megvilágításba a klímaváltozással kapcsolatos lehetőségeket és tennivalókat. Hitet és erőt öntött mindnyájunkba rögtönzött előadásának üzenete: A fák még segíthetnek, de ehhez emberi gondoskodásra, aktív és tudatos közreműködésre van szükség. A faültetés, a víz megtartása a tájban  és a közösségek újraépítése reményt nyújt ahhoz, hogy ne kelljen a legsötétebb klíma előrejelzésekhez igazítunk az életünket.
 A délelőtti „plenáris ülésen” sikerült leraknunk egy mérföldkövet az új művelési ág leírásában, és megegyezésre jutottunk egy évközi gyümölcsészeti találkozóról, amely várhatóan Pannonhalmán kerül megrendezésre március második felében.

Noha több aktív gyümölcsészeti régió (pl. Székelyföld) sem tudta képviseltetni magát, a több mint 40 résztvevő hatékony és eredményes munkájának köszönhetően így is komoly eredmények születtek a meghirdetett témákban és a különböző szinteken megvalósuló – nem formális – hálózatépítésben.  
A találkozó megrendezésért és lebonyolításáért köszönet az Ormánság Alapítvány munkatársainak, a támogatásért pedig a Falufejlesztési Társaságnak.  
További információkért e honlapon kívül érdemes figyelni a  www.tunderkertek.hu oldalt (így, ékezetek nélkül).

Lázár Péter