Székhely:
8984 Gombosszeg,
Petőfi u. 1.
Levelezési cím:
8984 Gombosszeg,
Petőfi u. 1.
Adószám:
18967339-1-20
Bankszámla:
Takarékbank Zrt.
74000236-10018761
e-mail:
gocsejta@gmail.com
web:
2018. december 31.
A kornistárnics zalai állományai és helyzetük - Óvári Miklós természetvédelmi szakember írása és képei
A tárnicsfélék (Gentianaceae) népes családja hazánkban négy nemzetséggel képviseli magát, ezek a tárnicsok, a tárnicska, az ezerjófűk és a gyíkpohár. A legnépesebb társaság kétségtelenül a tárnicsok vagy enciánok, melyek nem csak a síkságon, dombvidéken, hanem az Alpok, Kárpátok legmagasabb csúcsain is mindenütt előfordulnak. Nevüket Dioszkoridész szerint Gentius illír királyról kapták. Keserű ízük miatt a legelő állatok kerülik. Régóta ismert gyógynövény, egykor a pestis és a tüdőbaj gyógyítására használták. Négy hazai fajuk közül a leggyakoribb a kornistárnics. A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó növényfaj. Hoffman-Wagner 115 évvel ezelőtti flóramű szerint „Terem hegyvidékeink cserjés, kissé nedves rétjein az egész országban. Helyenként még az Alföldre is leszáll”. De milyen jó, hogy „leszállt”, mert így a csonka hazában is maradt belőle. Ismertsége a népi elnevezésekben is tetten érhető; kornisfű, tüdő-encián, rettegőfű. A magyar nyelv és a botanikai nomenklatúra két évszázados evolúcióját remekül szemléltetik a morfológiai jellemzések: „..virágai kotsányosak, ellenesek: bokr. harangformák, ránczoltak, 5-metszésűek, levelei szálasak, tompák. Virága kék, belül homályos sárgával, vagy fejérrel pettegetett.” (Magyar Fűvészkönyv, 1807); „A levél szálas, vagy szálas-lándzsás, tompa csúcsú…, 1 erű. A párta sötét égszínkék, belül 5 világos, pettyezett sávval, 2,5-5 cm hosszú,; cimpái hegyesek, ívesen kihajlók.” (Új Magyar Fűvészkönyv, 2009).
Virágzó kornistárnicsok
Virágai égszínkékek, de néha világos, vagy fehér példányok is előfordulnak
A kornistárnics az üde, nedves termőhelyek növénye. Ennek megfelelően előfordulásai elsősorban a vízfolyások mentén, lefolyástalan medencékben, lapályokon találhatók a magassásosokban, mocsárréteken és az egyre jobban fogyatkozó kékperjés lápréteken. Korabeli adatát Borbás Vince munkásságából ismerjük, aki 1887-ben megjelent Vasvármegye növényföldrajza és flórája c. munkájában a Sárvíz mentén Egervárnál találta. Itt napjainkban a célzott kutatások ellenére nem került elő. Vidékünkön legnagyobb, országos kitekintésben is jelentős, sok ezer töves állományai a Kerka és a Kebele mentén találhatók. Virágzása elhúzódó, júliustól októberig tart. Őszre megfelelő csapadék esetén másodvirágzása látható, azonban ebből magot már nem nagyon tud érlelni. Bár mindkét terület Natura 2000 besorolású, a többségében nyáron végzett kaszálások rendszerint a virágzó állományokat is érintik.
Nyíló tövek a Kebele menti mocsárréten
Másodvirágzása a hegyvidéki rokonokhoz hasonló, letörpült növényekkel a Kerka mellett
A Zala völgyében csupán néhány kis szubpopuláció élte túl a szocialista rétgazdálkodás kísérletező kedvű agronómusainak ötleteléseit, a meliorációkat, rétfelülvetéseket, felesleges patakszabályozásokat. A közelmúltban megvalósult vasútépítés során a rétekbe mélyen vágódó árkok, medrek fokozzák az üde élőhelyek, wetland-ek vízvesztését, melyek átalakulása távlatokban a növény vesztét okozza. Zalaegerszeg mellett a pózvai lápréteken a kavicsbányászattal, bányatavak „tisztításával”, vityillósodással pusztították ki. A Batyki lápréten az EU támogatásból félig-meddig elvégzett élőhelyrekonstrukció és az utógondozás elmaradása, valamint a rossz időben végzett kaszálások tizedelik az állományt.
Nyíló virágai a Zala mentén nyáron és az őszelőn
A Nagykanizsai-homokvidéken a Homoki- és a Mántai-patak közti vizes élőhelyeken még él, ott az autópálya építése tizedelte meg a populációt.
Tárnicsok a dél-zalai homokvidéken
A patakvölgyektől távol, két elszigetelt előfordulása vált ismertté Németfalu és Bagod szőlőhegyein. Előbbi egy bokor volt csupán, egy szilvafás gyümölcsösben, igen szép, fajgazdag gyepben. Tavaly arra járva szomorúan konstatáltam, hogy a fákat kivágták és embermagasságú gyomtenger borította területet, amit annak rendje szerint széttúrtak a vaddisznók. A bagodi szőlők közti völgyben élő maroknyi állomány is végveszélyben van a kaszálás random időzítése és a gyűjtetlen széna otthagyása okán.
A megyehatáron túl a tapolcai lápréteken élt erős állománya, amit ma a túllegeltetés veszélyeztet. Érdekes, hogy Borbás 1903-ban megjelent balatoni flóraművében nem szerepel, miközben ugyanonnét a vidrafüvet (mely azóta persze kipusztult) említi.
A kornistárnics védett növény, eszmei értéke 10 000 forint. A fentiekből is látszik, hogy természetvédelmi helyzete erősen aggasztó. Virágzási ideje egybeesik a termőhelyeit jelentő mocsár- és láprétek kaszálásával. Ezek ugyanis tavasszal víz alatt állnak, így nem június elején, hanem általában július-augusztusban kaszálják őket. Persze ez sok más védett növényt is érint, mint a kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), hosszúlevelű fürtösveronika (Pseudolysimachion longifolium), buglyos szegfű (Dianthus superbus), sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus). Ez főképp a Kerka és a Kebele mentén okoz gondot, ahol a kékperjés láprétek a túltartott legeltetéssel mára mind eltűntek.
Vadászok által lekaszált tárnicsok Sormás mellett lőnyiladékban
Faji védelmén túl egy fontos ökoszolgáltatást is végez társadalmi munkában, a szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) kizárólagos tápnövénye. A boglárkalepke a tárnics virágaira rakja apró fehér petéit. A hernyó a tárnicsvirágon, ill. abban fejlődik, azt fogyasztva több vedlés után a földre jut, ahol egy ügyes illatmimikrivel megtéveszti a vöröshangyákat, így azok katonái a hangyabolyba cipelik. Ott aztán a vegetáriánus kosztot ragadozóra váltja, petékkel, hangyalárvákkal táplálkozik. A dolgozók megtévesztésére is van ötlete, un. mézharmatot választ ki, amit azok elfogadnak és nem bántják. Végül következő évben kirepül.
A kornistárnics előfordulása Zalában a KEF negyedkvadrátokban
A kornistárnics ismertségét jelzi, hogy 2018-ban a figyelem központjába került, a természetért aggódók az év vadvirágává választották, iskolai rajzpályázatokban is felbukkant.
Ábrázolása bélyegeken – mely egyben Mongóliáig tartó elterjedését is igazolja
és rajza korabeli határozóban.
A faj fennmaradása szempontjából döntő fontosságú, hogy élőhelyén milyen gazdálkodás folyik, a gazdálkodó tudatában van-e a birtokán található természeti értékeknek és ezek fennmaradását biztosító módon alakítja a terület művelését. Ezt majd a jövő eredményei mutatják meg.
Óvári Miklós
2018. szeptember 6.
Darázsi Zsolt írása
A szakirodalom szerint őszibarackot nem lehet oltani. A miértre azonban nem találtam választ, így kísérletezni kezdtem és felkutattam azokat, akik nem ismerték ezt az állítást.
Tavaszi átoltás:
A világhálón találtam rá példát, így én is megpróbáltam. Az oltóvesszőt akkor szedtem, mikor már látszódtak a rügyek (őszibarackon ez hamar megjelenik) és a virágrügyeket kipattintottam a vesszőről, majd a szokásos módon nedvesítve hűtőszekrénybe tettem. Megvártam, míg a fákban megindul a nedvkeringés, feladják a héjukat. Akkor a képen látható módon visszavágtam a vastag ágakat és héjaláoltás módszerével elkészítettem az oltást, kétszemes vesszőkkel. Az ágak vastagsága miatt két csapot is illesztettem bele.
Nemsokára megindultak a vesszők, 20-ból 18 db.
2-3 hét múlva kezdtek elszáradni a hajtások a nyárra 2 db, azaz 10% maradt. Mi volt a hiba?
Az okokat keresve két dolog okozhatta az eredménytelenséget:
1. A késői fagyok miatt sok vessző héja megfagyott, ami csak az oltás után derült ki. Ezt hasonló esetben nem lehet kiküszöbölni.
2. Az oltás utáni időjárás szeles, szárazzá vált és erre az őszibarack jobban érzékeny mint a többi gyümölcsoltvány.
Megoldás, (mint később megtudtam) az oltás fóliába csomagolása kb. 2 hétre, és fokozatosan szoktatni a külső klímához, különösen ha az éppen száraz. Ezt majd később is alkalmazhatjuk.
A sikeresen oltott hajtás júniusban:
Közelről:
Augusztusi kép:
Tavaszi kézben oltás, konténeres elhelyezés:
Az oltás úgy történt, mint minden más gyümölcs fajtánál, angol nyelves lapolás vagy ékoltás, vadbarack alanyba. A konténereket üvegházba helyeztem és minden oltványra egy átlátszó műanyag zacskót húztam! Így a kettős védelemben megfelelő a páratartalom.
A zacskók eltávolítása, a hajtások 2-3 cm-es méreténél fokozatosan történt:
Az üvegházból a hajtások 10-15 cm-es korában lettek kirakva, árnyékos helyre.
Júliusi kép az oltványokról:
Az eredményesség itt 30% (30-ból 10 db). A hibákat jórészt a vesszők minősége okozhatta.
Zöldoltás Helmeczi módra:
Helmeczi Józseffel 2017-ben ismerkedtünk meg egy oltónapon. Több hektár kertje van saját oltású és gyűjtött örökzöldekkel és gyümölcsfákkal. Saját nemesítésű őszibarackokkal. 2018 júliusában meglátogattuk és az útmutatása alapján oltottunk itthon.
Helmeczi József oltás bemutatója Győrben:
Nemes vessző levágása, levelek kurtítása
Hasíték vágása alanyon
Ék vágása vesszőn
A kész ék
Ék beindítása a résbe
A behelyezett vessző a szemmel
Oltás betekerése szorosan fóliacsíkkal
Az egész kétrügyes vessző betekerése lazán
Az oltás eredményessége itt is nagyban függ az időjárástól. Az időpont július második fele, augusztus eleje. A szedett vesszőnek érettnek kell lenni. Olthatunk konténerben, szabadföldben vagy idősebb fába. A lényeg a megfelelő „csomagolás”, melynek 12-14 napig kell maradnia. Ekkor a vesszőről lebontjuk, az oltás helyén ottmarad. Ha a levélnyél ekkor leesik, mint a szemzés esetén, akkor az első lépés sikerült. Száraz meleg esetén lazán visszacsomagoljuk a vesszőt is, levegőző rést hagyva. Figyelni kell, még kihajthat a vessző és hosszú ősz esetén beérik a hajtás. A kötés egy évig rajta marad.
Helmeczi József
9028 Győr, Erfurti u. 33.
T.: 20-5711-508
2018-as zöldoltásaim:
A tavaszi sikertelen oltás után maradt vadhajtásokba és 3-5 éves magról kelt fák ágaiba tudtam ékoltással szaporítani:
Meglazított burkolat 2 hét után:
Levett burkolat megindult rüggyel:
1-2 cm-es hajtás 3 hét után:
Augusztus 20. zöldoltás állapota konténerben:
Átoltásban:
Pókaszepetk, 2018. augusztus 20. Darázsi Zsolt
Az írás innen letölthető: Oltási Kísérletek őszibarackon